Laczkó Péter, neves előadó és HR szakértő saját elmondása szerint szereti az embereket, a vezetőket pedig nagyon becsüli és végtelen tisztelettel kezeli. A méltán híres vezetői törvényeit is azért írja, hogy közvetett segítségnyújtással sikeresebbé és eredményesebbé tudja tenni a vállalkozásukat.
Azonban azt is meg kell írni, ha egy vezető nem jól működik már a cégalapítás pillanatától. Ezért lehet, hogy ez a törvény nem minden olvasónak nyeri majd el a tetszését. De mindig az igazságot írja le.
Na lássuk, hogy mire megyünk ezzel a kényes témával.
A koronavírus hatására néhány cégvezető anélkül, hogy alaposan körbejárta volna a témát és minden létező lehetőséget megvizsgált volna annak érdekében, hogy fenntartsa a termelését, az első pánikhangulatban felelőtlen kapáslövésekkel pazarolta el a bevételeket és vesztegette el az értékes munkaerejét! Ahogy megbillent a gazdasági léghajó, túl sokan állították le indokolatlanul a termelést és kezdték el kidobálni a kosárból az embereket. Feleslegesen mondtak fel hasznos munkatársaiknak, vagy küldték munkanélküli segélyre őket. Eddig két kézzel kapkodtak utánuk, most pedig csoportosan szórták ki őket. Sajnos nagyon sok kiszolgáltatott és ártatlan ember esett áldozatul a kapkodva meghozott rossz vezetői döntéseknek.
A mai világban egy vállalkozás – függetlenül attól, hogy nemrég indított vállalkozásról, vagy nagyobb múltú cégről beszélünk – sikeres vezetése az egyik leginkább emberpróbálóbb művészeti ág. Az emberek többsége ezért inkább a jól fizetett alkalmazotti pozíciókra hajt, és nem szívesen vág bele a cégalapításba. De ha valaki egyszer már összeverbuvált egy csoportot, elindította a vállalkozást és beindította a gazdasági motorokat, alapvető kötelessége felszínen tartani azt. A munkatársak pedig, még ha olykor morgolódnak is a sok feladat miatt, nem azt várják el a vezetőjüktől, hogy még az ütközet előtt visszavonulót fújjon.
Alapvető elvárásuk, hogy a vezetőik megteremtsék és fenntartsák a termeléshez szükséges feltételeket, mivel a többségük tisztában van azzal, hogy a csoport fizetése és anyagi biztonsága a termelésből származik. Egy vállalkozás nem olyan turistavitorlás, amely csak közepes szélben és szikrázó napsütésben fut ki a kikötő védett vizeiről. A vállalkozásokat még tájfun idején is vezetni kell!
Egyetlen vezető sem találhat soha kifogásokat a tétlenségére és nem adhat ésszerű magyarázatokat a rossz döntéseire, mivel sorsokat tart a kezében. Az a kapitány, aki viharban bezárkózik a kabinjába ne csodálkozzon azon, ha a legénysége már nem áll többé szóba vele. Leállítani az életszínvonal fenntartásához nélkülözhetetlen termelést, az egyik legveszélyesebb céges manőver. Nem az idegenforgalomban, vagy a vendéglátásban működő cégekről van szó első sorban. Ők tényleg nem tudtak mást tenni, minthogy átmenetileg bezárták a kapukat, türelmesen számolva a napokat az újranyitásig.
De az okosak még itt is előrelátóan kihasználták ezt az időt arra, hogy befejezzék az elmaradt fejlesztéseiket, és rendrakással, belső képzéssel, vagy további hasznos tevékenységekkel készültek az újrakezdésre, esetleg a biztonságos fennmaradás érdekében újabb vállalkozást indítottak, amely támogatja az eddigit. Laczkó Péter rengeteg hírlevelet írt, mindegyikben a termelés mellett kampányolva, és remélve, hogy néhányan majd hallgatnak rá. Megadta a pontos lépéseket is, amelyeket ilyen helyzetben egy menedzsernek meg kell lépnie. Videókat is készített, hogy még olvasni se kelljen, csakhogy termeljenek valahogy. És azok, akik megfogadták a tanácsait, nemcsak, hogy nem kerültek nagyobb bajba, de a cégeik sok esetben még jobb állapotban is vannak, mint a gazdasági megtorpanás előtt. Az intelligencia egyik meghatározása ez lehetne: az a képesség, ahogy az ember a céljai előremozdítására használja az áramlásokat. Magyarul, mennyire képes valaki élni a kínálkozó lehetőségeivel és egy adott élethelyzetből kihozni a maximumot. Most már tisztán látni, hogy azok a cégek, ahol a vezető nem tojta össze magát, hanem összeszorított foggal, keményen tovább küzdött, most jóval előrébb tartanak, vagy már egyel több vállalkozást indítottak azóta. A vezetők felelőssége, hogy kritikus szituációkban se roppanjanak össze, megőrizzék a tartásukat és használják a józan eszüket.
Még nehéz gazdasági helyzetekben sem kapkodhatnak, vagy menekülhetnek ahelyett, hogy ügyes kivezető utakat és intelligens megoldásokat találnának az eredményes működésük fenntartására. Utólag persze könnyű okosnak lenni. Vasárnap délben már bárki ki tudna tölteni egy öttalálatos lottószelvényt. De sok vállalkozás az oktalan létszám leépítések, vagy a fölösleges bezárások miatt már búsan temetheti az idei évet. Pedig elképzelhető, hogy bátran és okosan, lehetett volna intelligens megoldásokat találni arra, hogy valamilyen mértékben mégiscsak megőrizzék a létfontosságú termelést. De sok esetben mégsem ez történt. Ezek a vezetők teljesen biztosak lehetnek abban, hogy rendesen lejáratták magukat és örökre elveszítették jónéhány értékes emberük bizalmát. Ha pedig ennek híre megy, akkor felkészülhetnek arra is, hogy a jövőben komoly toborzási problémáik lesznek.
A cégalapítás és cégvezetés nem olyan játék, amelyet csak addig játszunk, amíg nyerő lapokat osztanak. Ez sohasem lesz a gyenge, vagy gyáva emberek műfaja, akik számára ez csak pénzről, vagy hatalomról szól. Nem lehet felelőtlenül szórakozni családok anyagi biztonságával! Egy vezetőnek el kell érnie, hogy az emberei értelmes, hasznos és jól szervezett, minőségi tevékenységgel tegyék hasznossá magukat, mégpedig olyan mennyiségben, amely mindannyiuk számára jólétet biztosít. Erre azonban nem sokan képesek. Ez olyan értékes tulajdonság, amely csak kevés embernek a sajátja. A 2008-2009-es gazdasági válság a vállalkozások szervezettségének és gazdasági stabilitásának az erőpróbája volt, a koronavírus okozta gazdasági kényszerleállás pedig sokkal inkább a bátorságról, a felelősségvállalásról, a józan észről és a kitartásról szólt.