A tervezési-statisztikai régiók rövid helyzetképe

II. A tervezési-statisztikai régiók rövid helyzetképe 1999. évben II.1. Közép-Magyarország (Budapest, Pest ) A központi régióban a főbb gazdasági mutatók összességében alatta maradtak az országosnak. 1999. év végén a működő gazdasági ek 38,7%-a a központi térségben tékenykedett, számuk az év folyamán az országost meghaladóan (10,1%-kal) növekedett. A működő eken belül az egyéni vállalkozások aránya (43,3%) elmaradt az országostól, míg a társas vállalkozásoké (50%) felülmúlta azt. Az 1998. évihez viszonyítva az ipari termelés és az értékesítés összehasonlító áron – az 50 főnél nagyobb i körben – az országostól eltérően nem bővült, hanem némileg mérséklődött, illetve stagnált (100,4%). A 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál az ipari termelési volumen 6,6%-kal növekedett. Az összes ipari termelési érték számottő részét (23,8%-át) a központi térségben állították elő, s ezzel a régiók sorában az első helyre került.

Országos viszonylatban az egyes feldolgozóipari ágakban is kiemelkedő volt a termelési teljesítménye, a vezető pozíciót csak a gépiparban és a ruházati iparban nem tudta megszerezni. A legnagyobb részarányt képviseli a vegyipar termékkibocsátásában (közel 62%), a feldolgozóipari termelésben (28,5%), valamint az energia-előállításban (csaknem 32%). A régió iparszerkezetében a meghatározó ágazatok közé a vegyipar (csaknem 30%), a gépipar (25,6%) és az élelmiszeripar (14,5%) tartozott. A térségben Pest ipari teljesítménye jelentősen emelkedett. Az ipari ek 1999. évi új beruházásainak teljesítményértéke 271,5 milliárd Ft (több mint 34%) volt, ebből 173,3 milliárd Ft gépbeszerzés. (1., 2., 3., 5., 5/a. és 10. számú melléklet) A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások az országos produktumnak közel 46%-át (248,1 milliárd Ft-ot) realizálták, mely volumenében (104,3%) az országosnál mérsékeltebben növekedett. A régión belül Pest megyében jelentősen (8%-kal) bővült a változatlan áron számított építési-szerelési tékenység. (4. számú melléklet) 1999. évben a térség 4 főnél nagyobb ipari einél átlagosan 245,6 ezer fő állt alkalmazásban, mely az országosnak közel háromtizede. Létszámuk 1,2%-kal növekedett a bázisévihez képest. A régióban legtöbben a gépiparban (33%) és a vegyiparban (19%) kaptak munkát. Az iparban a bruttó keresetek havi átlagos összege 94.996 Ft volt, közel 16 ezer Ft-tal meghaladta az országos átlagot, az előző évinél pedig 15,3%-kal nagyobb. (6/a. és 7. számú melléklet) A munkanélküliség ráta (4,0%) ezen régióban a legalacsonyabb, 5,6%-ponttal kisebb az országos mutatónál. Az összes állástalannak 12,4%-át Közép-Magyarországon vették nyilvántartásba. (11. számú melléklet) II.2. Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém ) A közép-dunántúli régióban a főbb gazdasági ágak mutatói összességében felülmúlták az országost. 1999. végén a gazdasági ek mintegy 10%-a Közép-Dunántúlon működött, számuk az év elejihez képest – az országosnál mérsékeltebben – 8,8%-kal bővült. Az egyéni vállalkozások aránya az országosnál nagyobb (58,8%), ugyanakkor a társas vállalkozásoké (31,4%) kisebb volt. A régió az ország egyik iparilag legfejlettebb területe. A bázisidőszakihoz viszonyítva az ipari termelés és értékesítés változatlan áron (az 50 főnél nagyobb cégeknél) az országosnál dinamikusabban (24,1, illetve 22,8%-kal) emelkedett. A termelésből való részesedése alapján a régiók sorában (a központi régió után) a második t tölti be. 1999. január-decemberben az összes ipari termékkibocsátásnak mintegy 22%-át realizálta.

Országos szinten a bányászatban és a gépiparban (ez utóbbi esetében Nyugat-Dunántúl után) a régió dominanciája érvényesül, a bányászat összes produktumának nem egészen egynegyedét, a gépipari ágazaténak pedig több mint háromtizedét adta. A régió termelési struktúráján belül a kiemelkedő termelésnövekedést elért gépipar részaránya volt a meghatározó (mintegy 62%), s ez döntő hatást gyakorolt a térség ipari termelésének alakulására. Jórészt ez alapozta meg a térség dinamikus ipari fejlődését. A régió megyéi közül Fejér megyét jellemezte a legnagyobb termelési és értékesítési dinamika (132,4, illetve 131%). Az ipari új beruházások 13,5%-a (106,6 milliárd Ft) a régióban valósult meg, ennek 78%-a gépberuházás volt. (1., 2., 3., 5., 5/a. és 10. számú melléklet) Az összes folyó áras építési-szerelési tékenységnek 9,4%-át a régió építőipari vállalkozásai végezték, melynek bővülése változatlan áron számolva 5,2%-os volt, s ez az országos átlagnál közel 1%-ponttal kisebb mértékű volt. A régió területén Veszprém megyében az építőipari cégek számottő termelésnövekedést értek el (108,5%). (4. számú melléklet) 1999. január-decemberben a munkaügyi statisztika évközi megfigyelési körébe tartozó 4 fő feletti ipari einél az alkalmazásban állók átlagos létszáma 121,8 ezer fő volt, mely az országosnak 14,6%-a. A létszámnövekedés mértéke az előző évihez képest 2%-os volt. A térségben a munkavállalók egyharmada a gépipar területén dolgozott. Az iparban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 82.334 Ft-ot ért el, s mintegy 4%-kal nagyobb az országosnál. A bruttó keresetek átlagosan 14,6%-kal nőttek egy év alatt. (6/a. és 7. számú melléklet) A munkanélküliség szintje (8,4%) az országos átlagnál alacsonyabb. Az országosan regisztrált munka nélkül lők 9,8%-át a régióban vették nyilvántartásba. (11. számú melléklet) II.3. Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala ) A nyugat-dunántúli régióban a főbb gazdasági folyamatok alakulása szerint 1999. évben is folytatódott a megelőző évre jellemző kedvező tendencia, miszerint az ipar teljesítménye felülmúlta az országost, az ipari alkalmazottak száma növekedett, a munkanélküliség továbbra is alacsony szintű. Az év végén a működő gazdasági ek 9,7%-a Nyugat-Dunántúlon volt található, állományuk az évkezdettől – az országosnál valamivel kisebb ütemben – 8,6%-kal bővült. A működő eknek megközelítőleg 60%-át az egyéni vállalkozások jelentették, szemben a mintegy 53%-os országos részaránnyal. A társas vállalkozások részesedése – az országosnál alacsonyabb – 30,1%-os volt. Nyugat-Dunántúl – az ipari adatok alapján – az ország továbbra is legdinamikusabban fejlődő területe. 1999-ben a termelés és az értékesítés volumene is megközelítette a 130%-ot, a kivitel pedig mintegy 40%-kal nőtt. Nyugat-Dunántúlon realizálták az ipari produktumnak több, mint egyötödét. Ez alapján a régiók rangsorában a harmadik helyre került. Országosan a térség a legnagyobb súlyt képviseli a gépipar termelésében (37%-ot) és a ruházati ipar termék-előállításában (mintegy 27%-ot).

Figyelemre méltó még bányászati tékenysége, amely az iparág össztermelésének több mint 22%-át produkálta. A nyugat-dunántúli térség iparában a gépipar szerepe a meghatározó, mivel termelési részaránya csaknem 73%(!), és jelentős még az élelmiszeripar (8,3%) termékkibocsátása is. A régióhoz tartozó Győr-Moson-Sopron ipari teljesítménye régiós és országos szinten is kiemelkedő. A ipara az országban a legnagyobb termelési dinamikát érte el (138,1%). A tavalyi évben a nyugat-dunántúli térség ipari termelésének mintegy 60%-át, az országosnak 13%-át (50 fő feletti eknél 14%-át) állította elő Győr-Moson-Sopron . Az ipari új beruházások teljesítményértéke 146,8 milliárd Ft-ot (közel 19%-ot) tett ki, melynek 69%-a gépberuházás volt. (1., 2., 3., 5., 5/a. és 10. számú melléklet) Az országos építőipari produktumból több mint 11%-os részarányt realizáltak a nyugat-dunántúli építőipari vállalkozók, melynek volumene (104,6%) éppen 1,5%-ponttal kisebb volt az országosnál. A térségben az építőipari termelés Vas megyében bővült leginkább (mintegy 10%-kal). (4. számú melléklet) 1999. január-decemberben a 4 főnél többet foglalkoztató ipari cégeknél az alkalmazottak száma átlagosan megközelítőleg 116,1 ezer fő volt, s ez az országosnak nem egészen 14%-át jelentette. Létszámuk mérsékelten, 1,3%-kal gyarapodott egy év alatt. A munkavállalók több mint háromtizede a gépiparban, egynegyede pedig a ruházati iparban vállalt munkát, de jelentős az élelmiszeripar 14%-os részesedése is a létszámból. A megfigyelt i székhelyű eknél a tárgyévben az ipari havi bruttó átlagkereset 76.774 Ft volt, 17,5%-kal több, mint a megelőző évben. Az ágazati bruttó jövedelem nagysága 2,5 ezer Ft-tal elmaradt az országos átlagtól, növekedési üteme pedig 2%-ponttal felülmúlta azt. (6/a. és 7. számú melléklet) A régiós munkanélküliségi ráta a második legalacsonyabb volt az országban, csupán 5,9%. (A régiók rangsorában csak Közép-Magyarországon mértek kisebb arányú munkanélküliséget.) Az országban regisztrált állástalanok 6,6%-át a térség munkaügyi kirendeltségei tartották nyilván. (11. számú melléklet) II.4. Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna ) A dél-dunántúli régióban az ipar termelési és értékesítési mutatói kedvezőbben alakultak, mint országosan, ugyanakkor az építőipari teljesítmény, a foglalkoztatottság, a keresetek szintje nem érte el az országos átlagot. A munkanélküliség relatív mutatója felülmúlta az országos rátát. 1999 decemberében a működő gazdasági ek több, mint 9%-a Dél-Dunántúl területén végezte tékenységét, számuk a január 1-jeihez viszonyítva – az országos ütemtől valamelyest elmaradva – 8,7%-kal növekedett. A ek 31%-a társas, mintegy 58%-a pedig egyéni vállalkozás, az előbbi kisebb, az utóbbi nagyobb, mint az országos hányad. Dél-Dunántúl az ország egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Főbb ipari mutatói a Közép-Dunántúléhoz hasonló mértékben növekedtek, így a régiók rangsorában Nyugat-Dunántúlt követően (Közép-Dunántúllal megosztva) a 2-3. helyre került. Az elmúlt évben az 50 fő feletti eknél a termelés és az értékesítés erőteljesen, 23-24%-kal bővült. A belföldi eladások ezen régióban emelkedtek a legnagyobb ütemben (mintegy 17%-kal), a kivitel volumene pedig megközelítette a 135%-ot. A vizsgált időszakban Dél-Dunántúlon az ipari fejlődés lendületes volt, viszont a régió össztermelésből való részesedése igen szerény (a 4 fő feletti i körben mindössze 6,1%), így az országos ipari átlag alakulására csak mérsékelt hatást gyakorol. A termelés nagysága alapján a régiók között az utolsó n áll. Országos szinten a régió jelentős szerepet töltött be a ruházati iparban és az élelmiszeriparban (10-12%-os részesedésű), valamint az energiaszektorban (mintegy 16%-os részarányú). A térség iparán belül a fő termelő ágazatok közé a gépipar (termelési részaránya meghaladta a 35%-ot), az élelmiszeripar és az energia-előállítás tartozott. A dél-dunántúli körzetben Somogy produkált magas termelési és értékesítési szintet. A régióban realizálódott az ipari új beruházások 8,1%-a (64 milliárd Ft), melynek több, mint hattizedét gépek, járművek vásárlása tette ki. (1., 2., 3., 5., 5/a. és 10. számú melléklet) Az országos építési-szerelési tékenység értékének több mint 6%-át a térség vállalkozásai állították elő, mely volumenében elmaradt az országostól. A régióban Baranya építőipara bővítette tékenységét. (4. számú melléklet) 1999. január-decemberben a legalább 5 főt alkalmazó ipari munkáltatók átlagosan 70,4 ezer dolgozóval végezték termelőtékenységüket. Az ipar területén a munkavállalók száma a bázisszinttel megegyezően alakult, s az országosnak 8,4%-át tette ki. Dél-Dunántúlon az alkalmazottak közel egynegyedét a ruházati iparban, 23%-át a gépiparban, több mint egyötödét pedig az energiaszektorban foglalkoztatták. A vizsgált időszakban az ipari bruttó keresetek havi átlagos értéke 69.627 Ft volt, mintegy 15%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A keresetek nagysága 9,6 ezer Ft-tal a hazai ipari átlag alatt maradt. (6/a. és 7. számú melléklet) Az elmúlt év decemberében a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességen belül 12,2% volt, az egy évvel korábbihoz képest 1%-ponttal növekedett, és az országos mutatónál 2,6%-ponttal magasabb volt. A munkanélküliségi ráta nagysága alapján Dél-Dunántúl a régiók sorában (Észak-Magyarország és Észak-Alföld után) a harmadik helyre került. A nyilvántartott összes álláskereső 12%-a Dél-Dunántúlon regisztráltatta magát, számuk 2,2%-kal növekedett a bázisidőszakihoz mérten. (11. számú melléklet) II.5. Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hes, Nógrád ) A régió mutatói a gazdaság főbb területein többnyire elmaradtak az országos szinttől. Észak-Magyarországon az ipar teljesítménye a 4 fő feletti i körben mérsékelt ütemben emelkedett, az 50 főnél nagyobb eknél pedig valamelyest csökkent. Az értékesítés összességében és mindkét relációban is kismértékben elmaradt a bázisidőszakitól. Az építőipari termelés ugyanakkor dinamikusan bővült, az ipari alkalmazottak száma viszont mérséklődött. A munkanélküliek állománya az egy évvel korábbihoz viszonyítva növekedett, a munkanélküliségi ráta e régióban a legmagasabb. Az év végén a működő ek 9%-ának az észak-magyarországi körzetben volt a szék, állományuk az év elejihez viszonyítva – az országosnál valamivel nagyobb mértékben -, 11,1%-kal bővült. A működő ek csaknem háromtizede társas szerveződésű cég, az országos arány ennél mintegy 8%-ponttal magasabb. Az egyéni vállalkozások részaránya 58%, több mint országosan. A vizsgált időszakban az ipari termelés volumene a 4 főnél nagyobb cégek esetében több mint 1%-kal bővült, az 50 fő feletti körben pedig közel 1%-kal csökkent. Észak-Magyarország az ország egyedüli régiója, ahol (az 50 főnél nagyobb létszámú vállalkozásoknál) a termelés és az értékesítés volumene – ezen belül a belföldi eladásoké és az exporté is – mérséklődött az előző évihez képest. Észak-Magyarország az előállított összes ipari termelési értékből 9%-kal részesedett, s ez az ötödik t jelentette a régiók sorában. Országos szinten a vegyipar és a bányászat teljesítményéhez járult hozzá jelentős mértékben (közel 17, illetve 25%-kal), továbbá az energiatermelésnek mintegy 14%-át adta. A térség ipari termelésén belül legnagyobb a súlya (csaknem 30%) a vegyiparnak és az energiaszektornak (19%), valamint az élelmiszeripar 17%-os termelési hányada is említést érdemel. A tervezési-statisztikai körzetben Nógrád ipari mutatói jeleznek teljesítménynövekedést. A régió iparei 13,5%-os arányban részesültek az új beruházásokból, ennek több mint héttizede (78 milliárd Ft) gépvásárlás volt. (1., 2., 3., 5., 5/a. és 10. számú melléklet) Az országos építőipari teljesítménynek 7,5%-át produkálták a régió építőipari cégei, s ez összehasonlító áron az országos átlagot közel 9%-ponttal felülmúlta. A térségben és országos viszonylatban is a Nógrád i székhelyű cégek termelése volt 1999. évben a legkisebb, összesen 4,6 milliárd Ft-ot tett ki, s ez az országosnak alig 1%-át jelentette. Észak-Magyarország három megyéje közül Borsod-Abaúj-Zemplént jellemezte magas termelésfelfutás (22%). (4. számú melléklet) A tárgyévben az észak-magyarországi régió iparában kismértékben csökkent a foglalkoztatottság. Az iparban alkalmazásban állók átlagos állományi létszáma – a 4 fő feletti eknél – 90,6 ezer fő volt, 2%-kal kesebb, mint egy évvel azelőtt. Az alkalmazotti kör az országosnak nem egészen 11%-át tette ki. A fő munkaadó ágazatnak a gépipar és az energiaszektor számított, mivel ezen a két területen az alkalmazottak egyaránt 18-18%-át foglalkoztatták. Az iparban a teljes munkaidős alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 15,9%-kal emelkedett az előző évhez képest, és 75.133 Ft-ot ért el. A régiós kereset nagysága 4,1 ezer Ft-tal kisebb volt, mint az országos átlag, viszont a növekedés üteme némileg felülmúlta azt. (6/a. és 7. számú melléklet) Decemberben a munkanélküliség relatív szintje ebben a régióban volt a legmagasabb. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a munkanélküliségi ráta több mint kétszerese az országosnak. Az összes állástalan több mint egyötödét (84,7 ezer munkanélkülit) a térségben regisztrálták. (11. számú melléklet) II.6. Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg ) Az észak-alföldi térségben a vizsgált időszakban a gazdasági folyamatok kedvezően alakultak. Az ipar teljesítménye összességében bővült, bár a növekedés üteme alatta maradt az országosnak. Az építőipar produktuma jelentősen nőtt mind az országoshoz, mind az egy évvel korábbihoz képest. Az év végén a működő gazdasági ek 11,4%-át az észak-alföldi körzetben jegyezték be, számuk az évkezdettől – az országossal (csaknem) megegyező ütemben – 9,3%-kal nőtt. A működő ek háromtizede társas, hattizede pedig egyéni vállalkozás, az előbbi arány közel 8%-pottal alacsonyabb, az utóbbi 7%-ponttal magasabb, mint országosan. Az ipari termelés 1999-ben tovább emelkedett, bár kisebb ütemben (3,7%-kal), mint a megelőző évben, az értékesítési volumen növekedése (az 50 fő feletti eknél) valamelyest meghaladta a termelését. Az észak-alföldi régió az összes ipari termelésnek 9,2%-át adta, s ezzel a negyedik t szerezte meg a régiók között. Országos viszonylatban a térség ipari produktuma a bányászatban és a ruházati iparban volt számottő, az előbbi területen a termelési értéknek csaknem 18, az utóbbinak 21%-át realizálta. Megemlítendő még a régió élelmiszeripara, mely országos szinten az ágazat termelésének 16%-át tette ki. A régió iparszerkezetén belül az élelmiszeripar domináns szerepet töltött be (termelési részaránya: 31%), ugyanakkor a gépipar és az energiaszektor is a fő értéktermelő ágazatok közé tartozott. A térségben Jász-Nagykun-Szolnok ipara élénkült leginkább. A régióban az ipari cégek 1999. évi új beruházásainak teljesítményértéke elérte a 49 milliárd Ft-ot, s ez az országosnak több, mint 6%-át tette ki, ebből a gépbeszerzések aránya mintegy 70% volt. (1., 2., 3., 5., 5/a. és 10. számú melléklet) Az építőipar termelési értékének 9,1%-át (49,3 milliárd Ft-ot) az észak-alföldi székhelyű (4 főnél több alkalmazottat foglalkoztató) vállalkozások állították elő, melynek volumene közel 10%-kal magasabb volt az 1998. évinél, és nem egészen 4%-ponttal meghaladta az országos átlagot. A térség megyéi közül Hajdú-Bihar építőipari teljesítménye növekedett a legszámottőbben (15,2%-kal). (4. számú melléklet) Az észak-alföldi régióban az előző évi szintnek megfelelően alakult (100,5%) az iparban a foglalkoztatottság. A 4 főnél nagyobb ipari vállalkozások 1999-ben átlagosan 98,7 ezer főt alkalmaztak, mintegy 12%-át az országosnak. Az iparon belül a munkavállalók jelentős részét a ruházati iparban, a gépiparban és az élelmiszeriparban alkalmazták. Mindhárom ágazat közel azonos mértékben, 23%-kal részesedett az ipari létszámból. Az iparban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 65.341 Ft-ot ért el, s mintegy 82%-a volt az országosnak. A bruttó keresetek átlagosan 15%-kal nőttek. (6/a. és 7. számú melléklet) Decemberben a munkanélküliségi ráta ebben a régióban volt (Észak-Magyarország után) a második legmagasabb. A térségen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg mutatója még ezt is meghaladta (19,4%). Az összes állással nem rendelkező 23,5%-át Észak-Alföldön regisztrálták a munkaügyi kirendeltségek. (11. számú melléklet) II.7. Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád ) A dél-alföldi régióban az ipari teljesítmények elmaradtak az országos szinttől. Az iparban a foglalkoztatottak száma mérséklődött, a munkanélküliség mértéke meghaladta az országos rátát. Az elmúlt év végén 103,3 ezer működő gazdasági et regisztrált a KSH a régióban, 7,5%-kal többet, mint az év elején. Ez az összes nek közel 12%-át jelentette, az állománybővülés üteme kisebb volt, mint országosan. A működő ek háromtizede társas szerveződésű cég volt, s ez az országos aránytól mintegy 8%-ponttal elmaradt. Az egyéni vállalkozások részaránya közel 61% volt, nagyobb, mint országos szinten. Dél-Alföldön az ipari termelés 1998. évre jellemző élénkülése 1999-ben már nem folytatódott. A 4 főnél több munkavállalót alkalmazó cégek össztermelésének volumene 1%-kal mérséklődött a bázisévihez képest. Dél-Alföld volt az egyedüli régió, ahol (a 4 fő feletti i körben) az ipar összehasonlító áron kesebbet termelt, mint az előző évben. Az összes értékesítés és a belföldi eladások valamelyest bővültek, az export viszont – a termeléshez hasonlóan – csökkent. Dél-Alföld az összes ipari termékkibocsátásból 7,7%-kal részesült, s ez a termelési hányad a régiók között mindössze az utolsó előtti t biztosította számára. Országos szinten jelentős nagyságrenddel járult hozzá a ruházati ipar (11%) és az élelmiszeripar (13%) termeléséhez. A térség iparában az élelmiszeripar meghatározó szerepet tölt be, mivel az összes termelési értéknek közel 35%-át állítja elő, továbbá a gépipar (mintegy 18%) és az energiaszektor (14,4%) értéktermelő képessége is kiemelendő. A régió területén Bács-Kiskun megyében következett be termelésnövekedés. Dél-Alföldön az ipari új beruházásoknak mindössze 5,7%-át (45,4 milliárd Ft) valósították meg, melynek 67%-a gépvásárlás volt. (1., 2., 3., 5., 5/a. és 10. számú melléklet) A régióban – a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari ek adatai alapján – az 1998. évi fellendülést követően 1999-ben is az építési-szerelési tékenység volumenének számottő növekedése figyelhető meg, mely az országos átlagot meghaladó mértékű, 11,4%-os volt. Az építőipari produktum folyó áron 59 milliárd Ft-ot tett ki, mely közel 11%-a az országosnak. Az építőipari termelés növekedése Csongrád megyében volt a legerőteljesebb (19%-os). (4. számú melléklet) Az országos tendenciával ellentétben a dél-alföldi régió iparát (Észak-Magyarországéhoz hasonlóan) kisebb mértékű létszámfogyás jellemezte. Az iparban átlagosan 91,9 ezer munkavállalót foglalkoztattak, 1,2%-kal kesebbet, mint 1998-ban. Az alkalmazotti létszám 11%-a volt az országosnak. A munkavállalók egynegyede a ruházati iparban, közel 23%-a az élelmiszeriparban állt alkalmazásban, további 18%-uk pedig a gépiparban vállalt munkát. Az elmúlt évben az iparban a bruttó havi átlagkereset 63.659 ezer Ft-ot ért el. Továbbra is jelentős a régiós ipari átlagkereset lemaradása az országos szinthez képest, a keresetek nagysága mindössze 80%-át teszi ki a hazai ipari átlagnak. E régióban a legalacsonyabb az ágazat átlagos kereseti szintje. (6/a. és 7. számú melléklet) Az elmúlt év decemberében a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességen belül 10,5% volt, a megelőző év azonos időszakához képest 0,8%-kal emelkedett, és az országos rátát közel 1%-ponttal felülmúlta. A nyilvántartott összes munkanélküli mintegy 15%-át a régió területén regisztrálták, számuk 3,6%-kal nőtt egy év alatt. (11. számú melléklet)