Magyarország
1999-ben azzal a céllal alakult meg, hogy segítse a vidék- és kistérségfejlesztésben érdekelt civil szervezetek munkáját. A hálózat tagjai olyan szervezetek, amelyek sokéves szakmai tapasztalattal és kapcsolatokkal rendelkeznek a vidék- és kistérségfejlesztés terén. Fő tevékenységük a hálózatán belül: pályázati tanácsadás, forráskeresés, partnerségi kapcsolatok kialakítása, szaktanácsadás, oktatás, valamint információk szolgáltatása a jelen honlapon keresztül.
Az EU 2000-es országjelentés agrárfejezetének néhány problémája
Az Európai Unió 2000. évi Országjelentésének mezőgazdasági összefoglalója számunkra kedvező megállapítással indul, miszerint “Általánosságban elmondható, hogy Magyarország eddigi előrehaladása jó alapot biztosít a Közösségi Vívmányok mezőgazdasági ágazatban történő megvalósításához.” Három jelentős területen azonban udvarias, de határozott elmarasztalást kaptunk. Mindhárom probléma egybe esik a Magyar Agrárkamara által hosszabb ideje szorgalmazott tennivalókkal. Két téma rendezését pedig már az Agrárgazdasági Tanács 2000. évi – Országgyűléshez is benyújtott -állásfoglalása is sürgeti; 1.) Az Országjelentés szerint : “ A Közös Piaci Szervezetek bezetésével kapcsolatosan tisztázásra szorul az Agrárintervenciós Központ feladata a piaci ek igazgatása területén. A legfontosabb rendtartás, a gabonafélék esetében még harmonizációra van szükség, valamint kidolgozandók az intervenció feltételei.” A jelenleg 131 fő – egy év alatt létszámában megduplázódott – AIK nem töltheti be EU konform funkcióját, mivel a hatályos magyarországi rendtartási törvény alapvető tartalmi és eljárási kérdésekben eltér a közösségi joganyagoktól. A használt terminológiák mást és mást jelentenek, ezért azok használata már ele zavart okozhat. Ezt az alábbi összehasonlítás szemlélteti: |


Az EU-ban garantált ár nincs, Magyarországon viszont van, aminek tartalma a következő: az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének 70 %-át el nem érő, jogszabályban megállapított olyan minimum ár, amelyhez a miniszter kvótát rendel, valamint az így meghatározott mennyiségi és minőségi termék felvásárlására kötelezettséget vállal.
Az összehasonlításból jól látható, hogy az EU árrendszerei a Római Szerződés agrárfejezete célrendszerének megvalósításaként a termelők jövedelmének biztosítását és a kiegyensúlyozott árviszonyokat szolgálják. Ezzel szemben a magyar irányár csak egy árstatisztikai terminológiát jelent, az áringadozások középpontja minden állami intézkedési kötelezettség nélkül.
Rendszerében a magyar garantált ár felelne meg az uniós intervenciós árnak, azonban az mértékében az EU által is szorgalmazott gabona rendtartásnál nem árjövedelmet biztosít , hanem ár letörő funkciójú . A magyar törvény ugyanis kimondja, hogy ez az ár nem lehet több, mint az átlagos önköltség 70 %-a. A garantált ár a 2000. évi termésű étkezési búzára 16 ezer Ft/to, takarmánykukoricára 14 ezer Ft/to. Ez az árszint arra ösztönzi a kereskedőket, hogy ahhoz közeli áron, vagyis a termelőknek veszteségeket okozó értéken kössék meg a szerződéseket. Ezzel szemben az EU intervenciós ára – miként arra utaltunk -, nyereséget biztosít.
A magyar agrárrendtartás árszabályozási alkalmatlanságát bizonyítja az is, hogy az 1999-ben felhasznált 62 Md Ft agrárpiaci támogatás ellenére mintegy 50 Md Ft-tal nőtt a mezőgazdasági termelők árvesztesége. 2000-ben ugyanakkor enyhe keresleti pozíció mellett 20 %-kal nőttek a mezőgazdasági termelői árak, ami a fogyasztói árakat is a lakosság részére érzékeny mértékben növelte.
A Magyar Agrárkamara 1999-től erőteljesen szorgalmazta az EU – elsősorban gabonarendtartási – rendszerének átvételét. A tartósan negatív agrártendenciák megfordítására az Agrárgazdasági Tanács 2000. október 6-i ülésén is megfogalmazódott az igény, hogy “ Már 2001-ben meg kell kezdeni az EU rendtartási szabályok átvételét és alkalmazását”.
Ezek a törekvések tehát most már együtt fogalmazódnak meg az EU ország-értékelésében, az Agrárgazdasági Tanácsban, és a Magyar Agrárkamarában. Megvalósításuk a magyar lakosságnak is érdeke, és egyben lehetőséget biztosít arra is, hogy a magyar agrártermelők ne példákon gyakorolják az EU bonyolult szabályait, hanem minél előbb a gyakorlatban tegyék azt.
2.) Az Országértékelés mezőgazdasági fejezete a mezőgazdasági foglalkoztatottakkal kapcsolatosan három lényeges adatot tartalmaz. Ezek a következők;
- “A mezőgazdaságban dolgozók a foglalkoztatott népesség 7,1 %-át teszik ki.”
- “2000-ben a mezőgazdasági szektorban majdnem 960 ezer egyéni gazdaság és 8200 gazdasági működik.”
- “A termelők regisztrálásának bezetését követően, amely a mezőgazdasági támogatásokban való részesülés feltétele, hozzávetőleg a termelők 80 %-a jelentkezett be.”
Az Európai Ifjúsági Fórum
Az Európai Ifjúsági Fórumot 1996-ban hozták létre a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok és európai szintű nem-kormányzati ifjúsági szervezetek. Jelenleg 93 európai ifjúsági szervezet platformja. A magyar ifjúsági szervezeteket a Nemzetközi Ifjúsági Koordinációs Iroda (NIKI) képviseli. Ennek két tagszervezete van: a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács és az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament.

Nekem ez nem megy, de más segít!
A feleségem elvárja tőlem, hogy valamiféle ezermester legyek, pedig nekem ehhez tényleg… Tovább olvasom >>
Használjuk ki a Betfair kínálta lehetőségeket
Amikor már azt érezzük, hogy csak úgy zakatol a fejünk a rengeteg… Tovább olvasom >>
A világörökségi helyszínek egyik illusztris tagja
Amikor már elegünk van a mókuskerékből és szeretnénk valami egyedi élményt megtapasztalni,… Tovább olvasom >>
Mire legyünk figyelmesek, amikor fogorvosi rendelőt választunk?
A fogászati ellátás a kínálati oldalon jónak mondható Romániában, hiszen a fogorvosok… Tovább olvasom >>